Egy forró augusztusi kedd reggelen, fél kilenckor még csak egy álmos, feszülten várakozó, apró csoportokba verődött tömeg állt a Boronkay bejárata előtt. A diákok még nem is sejtették, mennyi élmény és kihívás sűrűsödik majd bele az elkövetkezendő két napba. Miután mindenki megérkezett, megindultak az események: bekísértük a csapatokat a termeikbe, túlestünk az első, még kicsit bátortalan bemutatkozásokon, majd mindenki megkapta és büszkén magára is öltötte a Boronkays gólya pólóját. Ezzel hivatalosan is kezdetét vette a tábor.

A délelőttöt csapatépítő, ismerkedős játékokkal indítottuk, hogy a gyerekek minél hamarabb feloldódjanak és csapattá kovácsolódjanak. Amint ez megtörtént, jöhettek az igazi megpróbáltatások: a csapatversenyek. Idén sem maradhatott el a hagyományos négylevelű lóhere-keresés, volt képkirakó, és egy kifejezetten nyakatekert feladat, ahol egy hosszú zsinórt kellett tíz ember pólóján keresztülfűzni. A tét persze nem volt kicsi, hiszen a vesztes csapatokra várt az udvartakarítás nemes feladata, a nyertesek viszont elsőként fogyaszthatták el a finom ebédet.

Amíg a zsűri összesítette a vetélkedőben megszerzett pontokat, addig egy rögtönzött táncház vette kezdetét. DÖK-ösök és a gólyák egy hatalmas, kígyózó vonatozásba kezdtek. Egy rövid pihenő és a nagyon finom, jól megérdemelt ebéd után a Duna felé vettük az irányt. A sárkányhajózás során mindenki megtapasztalhatta, milyen egy igazi evezős csapatmunkában részt venni, és azt hiszem, az összes diáknak jól esett a nyári melegben ez a frissítő program.

A kollégiumi szobák elfoglalása, és egy rövid pihenő után közösen megvacsoráztunk, és felkészültünk az esti programokra. Az este folyamán egy különleges meglepetéssel készültünk a gólyáknak: a váci gladiátor egyesület látogatott el hozzánk, végzős diákjaink szereplésével. Bámulatos fegyverzetükkel és látványos harci bemutatójukkal egy kis ókori akciót csempésztek a táborba, amit mindenki tátott szájjal figyelt. Ezt követően egy kis koncerttel folytatódott az este: tanáraink és diákjaink élő zenei kísérettel egybekötött közös éneklésre invitáltak mindenkit a díszterembe. Felcsendültek a legismertebb magyar slágerek, s egyetértettünk abban, hogy ez a kis műsor idén is nagyon jó hangulatúra sikeredett. Az estét egy közös filmvetítéssel zártuk, a tornateremben kivetítve néztünk meg egy izgalmas kalandfilmet, így mindenki felkészülhetett a pihenésre.

Másnap reggel a parádés és hangos, zenés ébresztés, valamint egy frissítő reggeli torna után a kreativitásé volt a főszerep. A gólyáknak egy sorsoláson húzott zenére kellett egy komplett táncprodukciót koreografálniuk, amit a tábor megkoronázásaként, mindenki előtt mutattak be. Elképesztő megoldások születtek: volt olyan csapat, aki saját tagjaiból formált „emberi autót”, mások pedig komoly akrobatikus elemekkel kápráztatták el a szemeinket.

Ezek után már csak a legnehezebb rész, a szomorú búcsúzkodás maradt hátra. Fáradtan, de rengeteg új élményekkel, új barátokkal indultak haza a gólyák. Mi, szervezők pedig egy dologban biztosak voltunk: szeptember elsején ugyanezzel a lelkesedéssel várjuk őket vissza az iskola falai közé.